Galgóc (Hlohovec)
Részletek
Galgóc – r. k. templom (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, az Inóc- (Galgóci) hegység D-i lábánál, a Vág folyó bal partján, Nagyszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 8422, ebből 7176 (85,2%) szlovák, 694 (8,2%) zsidó, 350 (4,2%) magyar; [2011] – 22 701, ebből 21 220 (93,5%) szlovák, 21 (0,1%) magyar, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 818 (91,7%) szlovák, 32 (0,1%) magyar. V: [2011] – 15 281 r. k., 446 ev., 26 gör. kat., 17 ref., 7 izr. – Alföldi jellegű kisváros volt, a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal; 1960-tól ismét város, 1960-ig és 1996-tól járási székhely. Jelentősebb műemlékei a Vág völgyének védelmét szolgáló, a török hadak által a 17. sz. második felében elfoglalt és lerombolt vára helyén 1720-ban épült barokk stílusú Erdődy-kastély, az angolparkjában álló 18. sz.-i barokk pavilon és lovaglóterem, valamint az empire stílusú színházépület, a 14. sz.-i gótikus (Szt. Mihály-) plébániatemplom, a ferencesek 1465-ben gótikus stílusban épült, majd 1598-ban reneszánsz stílusban átépített (Mindenszentek-) temploma és kolostora (jelenleg az 1959-ben alapított Honismereti Múzeumnak ad helyet), az 1349–65 között épült városi ispotály és ispotálytemplom, valamint az 1891-ben épült mór stílusú zsinagóga. Gazdag régészeti lelőhely, honfoglalás kori magyar lovassírral, benne számos ékszerlelettel és palmettadíszes tarsolylemezzel. Vasúti és közúti csomópont; a 20. sz. második felében jelentős ipari központ: 1943-ban itt épült fel Szl. legnagyobb gyógyszergyára, ezenkívül jelentékeny kohó-, ruházati, bútor- és építőanyag-iparral rendelkezik. 1953-ban ~hoz csatolták Vágszentpétert (Svätý Peter pri Váhu) és Beregszeget (Šulekovo).
A galgóci honfoglalás kori tarsolylemez (FI)
Galgóc − Szt. Mihály-templom (GJ)
Karaba Gyula
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
Részletek
Karaba Gyula (csa)
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az operazenekari dirigálást T. Frešo és Ľ. Holoubek irányításával sajátította el. Művészi pályafutása az Ifjú Szivek együttesében indult, amellyel számos egész estét betöltő hangversenyt adott, több hangfelvételt készített és számos külföldi turnén vett részt. 1966–1968-ban a pozsonyi Nálepka Százados Katonai Művészegyüttes (VUS kpt. Nálepku) karmestere volt. A Slniečko együttessel együttműködve az első szlovák musical, Milan Novák: „Hra, v ktorej sa spí” című művének karmestere volt. 1976-tól a pozsonyi Szlovák Rádió állandó munkatársa volt. 1985 óta tanít a pozsonyi konzervatóriumban vezénylést. 1989 óta vezeti a konzervatórium vonószenekarát, 1991-től pedig a szimfonikus zenekarát. 1998 óta az ifjúsági hangversenyek keretében rendszeresen fellép a Szlovák Filharmóniában. Rendszeresen készít felvételeket a Szlovák Rádió és Televízió részére szlovák zeneszerzők műveiből. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Sarlós József; Strakbauer
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
Részletek
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű hátraszaltó világelsősége. Tizennégyszeres magyar válogatott. 1935-ben a Budapesten rendezett Főiskolai Világbajnokságon csapatban és gyűrűn világbajnok lett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornaválogatottal hatodik helyezést ért el. A második vh. után Galgócon, majd Komáromban gimnáziumi testnevelő tanár. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése idején fizikai munkás Szepsiben, ahol később nyugdíjazásáig a magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt.